II. A tatai lóversenyek megindítása

Magyarországon már több helyen rendeztek lóversenyeket. Így Budapesten kívül Debrecenben, Sopronban és Bécsben. Ehhez tervezte és kezdte meg Esterházy Miklós a tatai lóversenyteret.

Megkezdték a pálya építését, a mai Baji út felső részén a vasúthoz közel, olyan területen, ahol kiépíthető volt minden és közel volt a vasútállomás is. Ez a terület ráadásul a család birtokának széle volt, a mai Angolpark sarka. Sajnos mindebből csak a bevezető szép fasor maradt meg. Szépségét, nagyságát csak képeslapokból és festményről, Háry Gyula gyönyörű Tatai Anzix című festményéről ismerjük. 

A gróf az építéshez a legmegfelelőbb embereket szervezte meg. A lelátó terveit az ismert művész, Jókai Mór veje, Feszty Árpád készítette. A vízvezeték tervezéséhez Henry Milne Tatán letelepedett híres angol trénert kérte fel. Az újságok akkoriban sokat írtak Tatáról, például a Tata - Tóvárosi Híradó: “Előnyös éghajlata szelek elől fedett fekvése miatt enyhe levegője, a terjedelmes tó  kipárolgásai miatt az idomító pálya kiválóan alkalmas. A minden szempontból kellemes közlekedés szintén előnyére szolgál a versenyistállóknak, a talaja ismerten jó.”

1886. januárjában ezt írják a hírekben: “Ezévben verseny is lesz, amennyiben ezt a budapesti Lovaregylet elhatározza. “(Vadász és versenylap)

Így is lett és 1886. szeptember 30-án kezdődött az első verseny. „Gróf Esterházy Miklósnak, ki ama temérdek tevékenység mellett, a sport különálló ágazataiban, a lótenyésztés terén évek óta megtett tevékenysége mindig vendégszerető mecénást találtak most újabb projektumokkal lepi meg Tatát és Tóvárost.“

Azt is írták, hogy Esterházy Miklós sem fáradtságot, sem költséget nem ismert.

A verseny szeptember 30.-án kezdődött, a pálya a főúri bőkezűség nyomait mutatja. A közönség karavánokban vonult a fellobogózott pályára, amely az Esterházy család és a Magyar Lovaregylet színeiben pompázott.

Az 1. 2. 3. helyeken 3-4000 ember vett részt. Budapest és Bécs között különvonatok érkeztek. (külön kisállomás is készült, ami a mai napig működik.)

A rendre a grófi huszárok vigyáztak.

A pálya 2000 méter kerületű, egy kb. 600 méteres befutóval. A célpont a bírói pályarésszel és nézőhellyel egy kis magaslaton van, amely alatt indul el a versenypálya hosszú fala, 1000, 1200 és 1600 méteres indulási helyekkel.

A versenyen 150 főúr is részt vett.

Ezután minden évben volt lóverseny, sőt egyre inkább 2 napos, vagy kétszer tavaszi és őszi.

1888-ban a versenypályát is bővítik egy tribünnel, ez főként fából készült, a leírások szerint egy rokokó jellegű faépítmény melynek díszítését fehér és tarka nyírfaoszlopok és karfák képezték. Homlokára a tatai erdőségek ura egy nagyszerű 16 ágas szarvasagancsot tett.

1897. május 7.-én meghalt Esterházy Miklós, nem volt gyermeke, nőtlen volt. Birtokait Ferenc és Miksa örökölte. Mindenki attól tartott, hogy halálával a tatai lovasélet megszűnik.

Szerencsére Ferenc folytatta Miklós lóversenyit, csak ritkábban és más hangsúlyokkal.

Esterházy Miklós temetésén az egész magyar arisztokrácia és a kulturális élet képviselői is részt vettek. A rengeteg koszorú mellett kiemelt helyen volt a Magyar Lovaregylet elnökének, Gróf Batthyány Elemérnek a koszorúja.

 

Dr. Szatmári Sarolta
muzeológus

II. A tatai lóversenyek megindítása
II. A tatai lóversenyek megindítása
II. A tatai lóversenyek megindítása