Henry Milne, a híres tatai tréner - dr. Szatmári Sarolta előadása

A Fellner Jakab Kulturális Egyesület szeretettel meghívja Önt 2012. szeptember 13-án (csütörtökön) 17 órára a Magyary Zoltán Művelődési Központba dr. Szatmári Sarolta múzeológus előadására, melynek címe: Henry Milne, a híres tatai tréner.

Dr. Szatmári Sarolta „Fejezetek a tatai lovasverseny történetéből” címmel 2012. májusában tartotta első előadását, melynek folytatása lesz az angol tréner tevékenységének bemutatása. Ebből az is kiderül, hogy az angol tréner hogyan vált magyarrá.

Henry Milne

Lovasélet Tatán
 
Tata és Tóváros mezővárosok életében a XIX. század vége hihetetlen fellendülést hozott.
A Zsigmond király alatti fénykort és a XVIII. század újjáépítő lendületét hasonlíthatjuk ahhoz a virágkorhoz amely az 1867-es kiegyezés után köszöntött városunkra. A virágzás hátterében Tata urának, Eszterházy Miklós grófnak kezdeményezése állt: Miklós gróf, a sportember a lovasélet révén kívánta a várost fejleszteni. Az 1867-től rendszeresen megrendezett lófuttatásoknak köszönhetően a korszak társasági életének központjába került Tata. Az augusztusi tatai derbyk a budapesti és a bécsi versenyek mellé sorakoztak fel. Az itt felállított tréningtelepeken a magyar és osztrák arisztokraták versenylovait idomították, e téren szintén országos hírre tett szert a város.
Széchenyi István tapasztalatait felhasználva buzdította magyar urakat a kultúrált társasági élet és szórakozás e formájának követésére: A lósport csak a kiegyezés után indult virágzásnak Magyarországon, s hamarosan a kor legdivatosabb sportága lett. Eszterházy Miklós gróf, a bécsi udvar kedvence, híres sportman volt, aki a Magyar Atlétikai Clubot és a bécsi Jockey Clubot létrehozta, a gödöllői királyi falkavadászok mastere volt, de Tata versenypályái mellett ő alapította a pesti Tattersaalt is. Tatai versenyistállója egyike volt a leghíresebbeknek, s a kék-sárga dressz(a grófi színek) nem egy ízben hoztak győzelmet.
Hogy milyen mértékben alakította át a városképet a lovasélet, azt szemléletesen mutatja Háry Gyula Tata térképét ábrázoló vízfestménye. A mai kertváros helyén kiterjedt versenypályákat láthatunk, de tudjuk azt is, hogy a városka élete is megváltozott. A tóvároskerti vasúti megálló kifejezetten a derbykre érkező vendégek érdekében létesült, a lóversenypályák közvetlen közelében (sőt a versenyekre különvonatok is jöttek), de ez utat nyitott a település további fejlődésének is. A gróf vendégei szórakoztatására építette fel a kastélyszínházat a grófi kastély előtti téren, ahol vendégei voltak arisztokrata barátai, de azok a művészek is például, akik a versenylovakat,vadászatokat lefestették.
A gróf az 1880-as évtizedben angol idomárokkal vette fel a kapcsolatot, akik aztán le is telepedtek Tatán, és a tréningtelep 1922-es bezárásáig sikeres és nem egyszer világhírű versenylovak kerültek ki a kezük alól. Valóságos angol kolónia működött itt, több család lakott a városban, például Henry Milne tréner, aki a Tokio, a híres telivér idomárja volt, Üchtritz báró istállójának trénere. 1899-ben a kontinensen elsőként itt használták a startgépet, amelyet egy ausztrál szabadalom után Amerikában már használtak. A tatai istállónak hoztak dicsőséget azok a lovak is, amelyek a Ben Hur 1927-es némafilm változatában a kocsiverseny jelenetében szerepeltek.

Henry Milne, a híres tatai tréner - dr. Szatmári Sarolta előadása
Henry Milne, a híres tatai tréner - dr. Szatmári Sarolta előadása